Dai 5-sho

Remek... már megint felizgultam... ő pedig kinevetett... Nem baj... addig nem, amíg nem tudja, hogy ezt ő váltja ki belőlem... Ezúttal majdnem teljesen felöltöztem... Nem követem el még egyszer azt a hibát, hogy egy szál törülközőben megyek ki hozzá... Felvettem egy alsót, és egy farmert, majd mentem, hogy most már tényleg csináljak valami kaját... Amikor ismét kimentem, ő a gépe előtt ült... Éppen írogatott valamit.. Odamentem hozzá, és fölé hajoltam... Beleolvastam írásába, de csak későn jöttem rá, hogy mi is az.. Amikor észrevett, gyorsan kinyomta a gépet...
 - Bocsi, nem tudtam hogy mi az - mentegetőztem hátra lépve, és mindkét kezem felemelve.
 - Ne lopakodj még egyszer így mögém, világos? - kiáltott rám.
 - Jó-jó, mondtam már, hogy bocsi...
 - Huh... melletted még egy nyamvadt naplót se lehet írni? - kérdezte.
 - Ohh... talán megbántottam az érzéseidet, picikém? - kérdeztem viccesen.
 - Képzeld, ez magén jellegű dolog... És nem tartozik rám - nézett rám, és közben szemei villámokat szórtak.
 - JÓ... Hagylak... Megyek csinálok valami kaját... Addig írogass nyugodtan - mentem  a konyha felé.
Bementem a konyhába, elpakoltam a nem is olyan rég vásárolt cuccokat, majd nekiláttam a főzésnek. Mivel általában az egész bandának én főzök, már elég nagy gyakorlatom van benne... Meg ha azt is hozzávesszük, hogy apám eredetileg egy chef volt... Elég hamar meglett a kaja... Feltálaltam, majd kiszóltam Arata-nak is..
 - Arata, kész a kaja. Gyere - hajoltam ki a konyha ajtaján.
Ő lassan, szinte kóvályogva jött... Fejét lesütötte... Ezt az oldalát csak én ismertem... A többiek előtt mindig erősnek mutatta magát... még a húga előtt is...  Senki se ismerte rajtam kívül a gyengéd, és sebezhető oldalát... És ezért ha csak egy kicsit is, de különlegesnek éreztem magam... És éppen ezért meg akartam tartani ezt a kis infót magamnak...
 - Figyelj.. sajnálom az előző kirohanásom... csak megijesztettél, olyan hangtalanul lopóztál mögém...
 - Nyugi, semmi baj - mosolyogtam rá, és kicsit megborzoltam  a haját - Gyere, együnk.
Rám villantott egyet régi, kisfiús mosolyai közül, és leültünk enni... Azonban valami még mindig zavart... Mégis mit írhatott a naplójába, amiről én nem tudhatok.. Eddig úgy tudtam, hogy mindent elmondunk egymásnak... Erre kiderül, hogy van egy titkos naplója... Mégis mit rejtegethet előlem?