Ezt alig hiszem el... ezért megérte elmenni és félholttá lövetni magam! Végre Arata viszonozza az érzéseimet! Biztos, hogy ezt nem álmodom? Annyira aranyos, hogy itt ül az ágam mellett... az arca teljesen vörös... látom, mennyire meg van szeppenve... nem csodálom.... nekem is sokáig tartott elfogadnom a tényt, hogy a legjobb barátomba vagyok szerelmes...
- Mióta? - kérdezte.
- Tessék? - néztem rá csodálkozva.
- Mióta... szeretsz?
Ezen most legondolkodtam... mióta is... már én se nagyon emlékszem rá... Viszont tudtam, hogy Ő pontos választ vár tőlem... De mégis mit mondjak neki.... már tudom..
- Emlékszel, amikor gyerekként megesküdtünk egymásnak, hogy mi mindig együtt leszünk? - egy pillanatra elgondolkodott, majd bólintott - Már akkor csak érted éltem - mosolyogtam rá.
Láttam, hogy meglepte a válaszom. Hiszen ennek már vagy 6-7 éve... elég hosszú idő... De most rajtam volt a sor...
- És te? - kérdeztem vissza kíváncsian.
Hatalmas, kiskutya szemeket meresztett rám, a kérdés hallatán. Teát csak most ébredt rá az érzéseire... na szépen vagyunk, nem mondom...
- Igazából... mindig is nagyon fontos voltál nekem... szinte testvérekként nőttünk fel.. mindig együtt voltunk... de amikor egyszer csak eltűntél, úgy éreztem, mintha egy részem tűnt volna el.. magányos voltam és hiányérzetem támadt... Amikor utánad indultam, mintha pontosan tudtam volna, hogy hol vagy, céltudatosan mentem... és pontosan tudtam miket vittél magaddal, és mire lehet szükséged még... Mintha csak a te fejeddel gondolkoztam volna.. mintha bele láttam volna a gondolataidba... azt hittem ez is csak egyfajta testvér-viszony miatt alakult ki... de már tudom, hogy nem...
Nem hittem a fülemnek... szóval ez most egy szerelmi vallomás volt Arat módra?
- Ha ilyen aranyos vagy, nem vállalok felelősséget a tetteimért - súgtam és újra megcsókoltam.
először meglepődött, majd ugyan ügyetlenül, de viszonozta a csókom... elmerültünk a pillanatban, meg se hallottuk, hogy kinyílik az ajtó és valaki bejön...
- Na végre, hogy összejöttetek fiúk! - kiáltotta örömteli hangon Chuu és ránk vigyorgott...